A táblázat a csata (1526. aug. 29.) után keletkezett tudósításokat és leveleket gyűjti össze időrendben: ki, hol, mikor, kinek mit írt a vereségről és a király sorsáról, és mikor érkezett meg a hír a címzetthez. A színek a csata napjától számított napokat jelölik, ugyanaz a szín mindenhol ugyanazt az időszakot: az első tíz nap piros, utána narancs, arany, zöld, kékeszöld, kék, végül lila.
Négy fordulópont
A táblázat sorai közül ez a négy esemény a központi: a király halála, a holttest megtalálása, az első és a második temetés. Mindegyiknél az látszik, mikor történt, és a csata napjától számítva hányadik napon ért el a róla szóló hír az egyes helyekre. A sorra kattintva a táblázat megfelelő sorához ugrik az oldal.
Miért fontos a hírterjedés?
A halál és a holttest körüli viták gyakran azon múlnak, ki mikor és honnan értesült. A táblázat ehhez ad mérhető alapot.
Utazási idők mércéje. A táblázat levelei mért időt adnak: Pettau–Velence 8 nap, Varasd–Velence 11, Bécs–Velence 10–12, Pozsony–Velence 13, Linz–Hoogstraten 14, Linz–Granada 51–53 nap (Sanudo; Bauer Nr. 242, 252). Ezzel ellenőrizhető, hogy egy vitatott keltezésű vagy forrású híradás, például Wolsey okt. 23-i levele a holttest megtalálásáról, honnan és mikor érkezhetett (Sárffy győri jelentése okt. 19-én kelt; a legrövidebb mért magyarországi kiindulású út Varasd–Velence 11 nap). Lásd: a Wolsey-levél oldala.
Ki mit tudott a halálról, és mikor. Pozsonyban szept. 5-én már a fulladás híre kering, Ferdinánd szept. 8-án még élőnek hiszi a királyt, szept. 9-én viszont már a magyar és a cseh trónra tart igényt (Bauer Nr. 232–233). Ez a hírek sorrendjéből látszik, nem utólagos elbeszélésből.
Az oszmán oldal. A szultáni tábor szept. 4-én útnak indítja a győzelmi iratot (fethname) és a futárokat Ruméliába, Anatóliába, Egyiptomba, Szíriába, Havasalföldre és Moldvába. Az irat szerint a király sorsáról „nem lehet tudni, hogy meghalt-e, vagy életben van”; a szept. 22. utáni budai győzelmi irat szerint a király az esthomályban elfutott. A halálról egyik irat sem szól. Konstantinápolyba a hírt havasalföldi futárok viszik, és legkésőbb szept. 26-án ott van (Zen levelei: Sanudo XLIII, 132, 150).
Melyik változat mikor jelent meg. A vízbe fulladás, a mocsárba lovaglás és a „nem a törökök által” változat is a holttest megtalálása (okt. 19.) előtt kering. A hírek időrendje megmutatja, melyik tudósítás függhet egy másiktól, és melyik nem.
Az első temetés kérdése. A holttest megtalálása (okt. 19.), Wolsey levele (okt. 23.), a nov. 9-i temetés és Boemo jelentése (nov. 12.) időrendje adja a vita alapját arról, volt-e korábbi eltemetés. A hírek sorrendjét a táblázat mutatja; a vitát lásd a holttest-oldalon.
Napok a csata ótaA hír tartalma
Táblázat
A „nap” a csata napjától (aug. 29. = 0. nap) számított napokat jelenti. Ha a levél kelte ismert, a „kelte” oszlop mutatja; a „beérkezés” oszlop azt, mikor és hol jegyezték fel a hírt a címzettnél (főként a velencei Sanudo-naplóból és a levelek kézhezvételi jegyzeteiből). A Sanudo-naplóból csak azok a bejegyzések szerepelnek, amelyek a négy fordulópontra vonatkoznak (a csata kimenetele, a király sorsa, a holttest, a temetések és gyászszertartások); a halálról szóló velencei híradások teljes felsorolása a mozzanat-táblázatban és a Sanudo-oldalon olvasható. Az oszmán iratok (a hadinapló és a két győzelmi irat) Feridun Ahmed Beg gyűjteményéből származnak; magyar fordításuk az Örök Mohács kötetben (ÖM) olvasható.
#
Kelte
Hely
Ki → kinek
A hír tartalma
Beérkezés
Forrás
Mit mutat a táblázat?
A vereség híre Budára a csata másnapján este ér el. Bécsből szept. 3-án (5. nap) már levelet írnak Velencébe, a legkorábbi velencei feljegyzés pedig szept. 11-i (13. nap; Sanudo XLII, 599).
Pozsonyban Burgio szept. 5-én (7. nap) már a király vízbe fulladásáról ír (Rel. CXXX). Ferdinánd Innsbruckban szept. 8-án (10. nap) még élőnek hiszi, a biztos hírt a halálról szept. 9-én kapja (Bauer Nr. 232–233).
A halál körüli hírek három változatban maradtak fenn: vízbe fulladás (Burgio szept. 5.; egy innsbrucki utazó Velencében szept. 25.), mocsárba lovaglás (Ferdinánd Margitnak szept. 18., a 20. napon) és „nem a törökök által” (Verzelius szept. 6.).
Velencébe a király haláláról először általános vélekedés jut el (egy cividalei kanonok jelentése, amely a szept. 2-i állapotot tükrözi, szept. 12–13.; Sanudo XLII, 612), majd egy augsburgi kereskedőlevél („È morto il Re in bataia”, kelte szept. 10., feljegyezve szept. 15-én, 17. nap; Sanudo XLII, 629); a villachi levél („morto senza fallo”, szept. 15.) szept. 21-én ér Velencébe (Sanudo XLII, 676). Zsigmond szept. 27-én (29. nap) a katasztrófáról már tud, a király halálát pedig okt. 11-én (43. nap) írja biztosnak (ATom VIII CXC).
Ferdinánd szept. 22-i levele V. Károlyhoz nov. 13-án, 51–53 nap alatt ér Granadába (Bauer Nr. 252); Károly nov. 23-án válaszol.
A holttest megtalálásáról Sárffy okt. 19-én (51. nap) ír, Wolsey okt. 23-án (55. nap), Boemo szóbeli jelentését Velencében nov. 12-én (75. nap) jegyzik fel. Az eltemetés nov. 9-én (72. nap) volt; Ferdinánd dec. 16-án, Velence 1527. jan. 11-én ír róla.
Mikor ért el a hír…?
A gyűjtött forrásokban szereplő legkorábbi dokumentált adat helyenként; a valódi első értesülés ennél korábbi is lehet.